A kínai út

Kedvet kaptam a beszámolók írásához, ezért megírom a tavaly áprilisi shanghaji utam.

Az időpont itt nem volt rugalmas, maximum 1-2 nappal lehetett tolni az utat, mert egy konkrét eseményre utaztunk ki áprilisban. (Forma1)
A repjegyet ismét a matrixon kerestem. Közrejátszott: ár, menetrend, társaság, típus.
Legolcsóbb jegyet az Emirates adta, de el sem gondolkodtam rajtuk, látva mennyire nem törődnek az utasokkal törlés esetén+ még mindig a legrosszabb menetrendet adják Ázsiába mindenfelé, mert 3-4 óra várakozás oda és visszaúton is. Ettől 5000 Ft-tal volt drágább szinte az összes többi cég. A legjobb menetrendet szokás szerint a LH group szolgáltatta. Rájuk is esett a választás, és ment a gondolkodás melyik cég/típus legyen ( LH: A380,B747,A346, LX:A343, OS:777-200) Lufira esett a választás oda via FRA 747, haza via MUC A346 + Air Dolomiti Muc-ból. Addig sem B747, sem A346-tal nem repültem, így örültem. . Lufthansa sokat sztrájkolt ebben az időben, de ők simán átírnak bármilyen más cégre probléma esetén, ezért sem tartottam ilyentől.

Előkészületről pár szó. Kína vízumköteles ország, ha nem utazik tovább az utas egy 3. országba. (Akkor vízummentesen lehet maradni pár napot)
Pesti követségen lehet kérvényezni a vízumot. Amikor néztem 9000Ft volt/fő, de addig húztam halasztottam mire felemelték, és amikor mentem már 17.000 huf/fő volt. Követség honlapján minden jól le van írva, simán el lehetett intézni a vízumot utazási iroda nélkül.

Szállás: IHG hotelláncnál rengeteg pontom van. Shanghajban elég jó helyen egy holiday inn express hotel 10.000 pont/éj. Ezt foglaltam le, így ingyen volt a szállásunk. (akkoriban cca. 150.000 pontom volt)

Kapóra jött az április 1-i bolondok napja akció a reptéri parkolóban. 500 ft/nap lett így a parkolás.

BUD-FRA
LH1341
A321
D-AISV

A csekin pultnál nem volt senki, a vízumellenőrzés és becsekkolás nagyon hamar ment. Secuhoz volt voucherem, így ott is 1 perc volt az átjutás.
Sok időnk volt a reptéren, mert én inkább vagyok a terminálban 2 órával előbb, mint 5 perccel indulás után. 
Egy adott oldalon meg lehet nézni milyen foglalási osztályok érhetők még el egy gépre. BUD-FRA járaton már csak a legdrágább turista (Y) osztály volt nyitva. Ebből azt gondoltam, hogy fullon lesz a turista.
A gép időben érkezett, és a beszállítás is elkezdődött. Mivel helyünk megvolt, nem kapkodtunk. Végül 120 fő volt az utasok száma, ami a 190 fős gépen nem mondható soknak. 

Időben szálltunk fel 31L-ről, majd 1 óra 30 perces repülés után érkeztünk meg Frankfurtba.

Itt busszal vittek a terminálba. Minden jól ki van táblázva, illetve többször jártam már itt, így könnyen odataláltunk a shanghaji géphez.

FRA-PVG
LH732
B747-400
D-ABVW

Nem volt sok ember a kapunál, és a fent említett oldalon is láttam, hogy sok foglalási osztály volt még nyitva. Így nem készültem arra, hogy kell jelentkezni lemaradónak.

A kapu előtt egy visa check volt, és utána lehetett a pulthoz menni. Mivel lufinál is pénzért lehet helyet választani, de online chekinnél már ingyenes, így hátul az ablak melletti kettes ülésbe tudtam foglalni. Itt is utolsók között szálltunk a gépre, elfoglaltuk a helyünket, majd odajött az egyik stewi, hogy nyugodtan üljünk oda ahova akarunk, mert nem lesznek sokan. Először még maradtunk, majd utána megint jött, hogy: tényleg mehetünk, és menjünk is, mert mások el fogják foglalni a helyeket. Ezáltal befoglaltunk egy középső négyest is, amin lehetett aludni, én pedig maradtam oldalt a kettesben.
A gép tényleg nem volt tele, szerintem max 20% lehetett a LF a turista osztályon. 
Boarding completed

Mivel beszállítás nagyon hamar befejeződött, időben tudtunk indulni.
Itallal kezdődött a szerviz, és a menükártyát is kiosztották. A stewik szóltak, hogy a napellenzőket le kell húzni. (este 22-kor indult a gép, és mivel kelet felé repültünk, hamar lett világos)


Az étel bőséges volt, és finom. Ezután alvás következett az út nagy részében. A gép amúgy annyira hangos, hogy fülesen alig hallottam a filmet. 
Wi-FI elérhető a gépen, 17€ körül egész útra. De odafele nem vettem meg.
Vacsora:

Már Kína felett:


Leszállás előtt (ami helyi idő szerint 14:50-kor volt) hozták a reggelit. Ami ismét nagyon jó volt.
Reggeli:

Puha landolás után, sokat kellett taxiznunk az állóhelyig.


Útlevélellenőrzésnél nem volt semmi probléma, simán beengedtek minket.
A reptérről természetesen Maglevvel mentünk be. :)



/Bocs a képek minősége miatt, telefonnal készültek. /

Nagyon király, jöhet a folytatás.

Jó kis leírás azért a 20%-os LF nagyon kemény de ha a Business tele akkor nagy baj nincs. Bőséges kajára :Tudom egyéni probléma nekem még nem sikerült jól laknom egyik kajától sem csak ha éjjel mész mert akkor nem kívánod annyira talán.

Írnék pár szót magáról a városról, és mutatnék pár képet.

A tömegközlekedés nagyon jól szervezett a városban. Metroval bárhova el lehet jutni, és nem drága. A 72 órás korlátlan bérlet, 1800 forintnak megfelelő Juanba került.
A város hatalmas. Ami a metrotérképen nem tűnt soknak, akkor is utaztunk legalább 20-30 percet. A tűzfal miatt blokkolva vannak a nálunk alapvető(?) oldalak, pl google. De ezt nagyon könnyen kijátszottam, mivel telenornál egész olcsón (3900Ft /napjainkban már 3500) vettem 500 mb netet, amivel minden oldalt úgy tudtam használni, mint itthon. Ez jól is jött néha, a google maps útvonalkereső. Ez az adatkeret ki is tartott egész hétre.
A helyiek nem beszélnek angolul nagyon, még a nemzetközi hotellánchoz tartozó hotelben sem. Mivel 2 foglalást csináltam, egy foglalás az első éjszakára, egy pedig a következő 4-re, sokáig tartott a check in. Nem nagyon fogták fel a dolgot sehogy sem. De végül megkaptuk a szobát. Holiday inn express brandben a reggeli ingyenes. Sokra persze nem mentünk vele, mert rizslevest, és hasonló helyi dolgokat nem volt gusztusunk enni reggelente. Megmaradtunk a jó öreg pirítósnál.
Rizsleves:

A második nap a városnézésről szólt.
Mondanom sem kell, hogy a nagy lakosságra való tekintettel a metro állandóan tömve volt. Amikor a szerelvény fullon volt, nem törődtek vele, feljönnek valahogy, és a személyes aurával sem törődnek.
Metroállomás:

A három felhőkarcoló, balról jobbra: Shanhai Fincanial Center, Jin Mao Tower, és Shanghai Tower

Shanghai tower a Burj Khalifa után a világ második legmagasabb épülete, de sajnos akkor még nem volt nyitva, így nem tudtunk felmenni.

A folyó túlpartjáról, itt már látszik a jellegzetes Oriental Peral Tower is

Hotelünknél lévő lakó/irodaházak:



Visszatérve a hotelbe, aggódtam, hogy mivel nem értették meg, hogy mi nem 1 napot maradunk, hanem 5-t, nem fog beengedni a kártya a szobába. Sajnos így is lett. Jött újra az activity a recepción, hogy akkor itt az élő foglalás, és szeretnénk ugyanebben a szobában maradni. Végül sikerült is elintézni.

Esti képek:




Metróra várakozó tömeg:


Yuyuan Gardenben:



Pár szék felfért a kiskocsira.


Esti csúcs a zebrán, és metróban:



Longhua Martyrs Cemetry:



/képek szintén telefonnal készültek/
Nemsokára jön a hazaút, ami tartogatott izgalmakat a müncheni csatlakozás lekésése miatt.

Hazaút:

A géptípus után az szólt még a müncheni járat mellett, hogy ez helyi idő szerint 23:35-kor szállt fel, tehát az utolsó napunk is teljesnek volt tekinthető.

A check int megtettem újra online, de nem nyomtattam ki a BP-ket.
A hotelt elhagyva metróval mentünk a Maglev végállomásához, és ezzel mentünk a reptérre. Ekkor nem ment csúcs sebességgel """csak""" 300-zal.

A reptér hatalmas. Idő előtt értünk ki a reptérre, ekkor még nem lehetett a csomagot leadni.
Check in rész:



PVG-MUC
LH727
A340-600
D-AIHD

Nagyon jó ötlet volt online becsekkolni, mert külön sor volt nekünk. (Az esti frankfurti gép is ilyenkor indul, 2 nagygépre meg sok utas van. ), nem volt gond, hogy nem nyomtattuk ki a kártyát, mert megtették a pultban.
Útlevél ellenőrzés, secu gyors volt. Bent a kapuknál is hatalmas távolságok vannak.
Olyan 1,5 km hosszú lehet a terminál.


Bevontatták a gépünket:(bocs sötétben készült, üvegen keresztül, telefonnal)



Itt sokan várakoztak a kapunál. Érezhető volt, hogy a gépen sokan lesznek. Időben befejeződött a beszállítás. Maximum 2-3 szabad hely maradt.


A felszállásnál lomha volt a gép, és lassan is emelkedtünk.

Felszállás után ismét ital+menükártya.


Hiába az egész napi városnézés, és az éjfél körüli indulás nem sikerült aludni semmit. 2 felnőttnek szűk is a hely vállban. Ezen az úton megvettem a Wi-Fi-t, ami gyors volt, és rendben működött.



Vacsora:


Mint írtam nem tudtam aludni, így nagyon hosszú volt az út, és nagyon lassan telt az egész.

A346 gépen a toalett az alsó szinten van, ahová a gép közepénél lehet lejutni, és egymás mellett van 5 wc.

Reggeli:


Időben érkeztünk meg, bőven elérhetőnek tűnt a csatlakozásunk Pest felé. Csak az élet átírta ezt.
Az útlevélnél ellenőrzésnél már hatalmas sor volt, és lassan haladt. De nem baj, gondoltam így is elérjük.
Következett a secu, ahol 2 sor volt nyitva, és volt vagy 70 méteres sor. De ekkor is úgy voltam, korán van még, majd nyitnak többet. Sajnos nem. Bemondta a hangosbemondó, hogy a secusok sztrájkolnak. Hurrá.
Ez már 2 óra várakozás után volt. Így nézett ki a dolog:

A csatlakozást buktuk. A secun 4 óra alatt jutottunk át. Nem örültem ennek, mivel így buktam az Air dolomiti embraerrel való repülést.
a 12 óra repülés után, és ez előtte való fent lét miatt már nagyon fáradtak voltunk.

MUC-BUD
LH1676
A321
D-AIDU

Az utunk a LH service centerhez vezetett. Előtte néztem telefonon, hogy a 11 órási gépre sincs hely. Nagyszerű, de nembaj majd leharcolok valami átszállós utat. A center bejáratánál ült egy hölgy, aki kérdezte hova megyünk, és ő is mondta, hogy tele a 11 órási, de ő csak ilyen tájékoztató volt. Odakeveredtem a pulthoz 1 óra várakozás után, és ott feltettek a 11 órási gépre, de a SEQ 191, és 192 lett. A321 gépen meg 190 hely van, de örültem mivel így túl lett foglalva a járat, majd szépen jelentkezek lemaradónak és adnak helyben 250€-t.
Vártuk a beszállítást, és jöttek az agentek, de már ott leboltolták 2 amcsival, hogy akkor ők maradnak és kapják is a pénzt. (végül el tudtak jönni ők is, így nem idegeskedtem, hogy nem mi lettünk a lemaradók.)

A géphez buszos beszállítás volt, a müncheni reptér legvégében álló géphez. Amikor felszálltunk az első ajtón, akkor láttam, hogy a fél magyar kormány a businessen ül. (miniszterelnök, gazdasági miniszter, emberi erőforrások minisztere, + sok államtitkár) ez miatt volt a külső állóhely gondolom.
A gép ahogy írtam fullon volt. Kaptunk italt + egy kis snacket. Időben szálltunk le, de a fent említett utasok miatt kitettek minket R279-s állóhelyre, és csak amiután elvitték a TEK-esek az utasokat, akkor szállhattunk ki mi is.

Csomag megérkezett rendben.

Ennyi lett volna ez a beszámoló. Remélem tetszett.

Jöhet a következő túra!!

Izgalmas kis kirándulás. Ez a foglalásos mizérián egyszer én is átestem Lisszabonban, nem fogták fel. Persze öt csillagos szállodában is előfordulhat az ilyen, igaz nem akkor amikor én állok a pult másik felén. Akár vendégként, akár agentként.