ATH/LGAV - 2019.09.14

[habigyuri]

Miután befejeztük a felszállózást, a következő kb. 1 óra a static gépekről és fotókról szólt. Visszaszálltunk a buszba és átgurultunk az alábbi helyre!

Ezen a forgalmi előtéren ugyan nem volt túl sok gép, de azokat mindenhonnan alaposan körbe lehetett fotózni. Nem nagyon voltak ráfeszülve a szervezőek arra hogy egyben tartsák a csoportot. Ez mondjuk annyiból nem volt szerencsés hogy nyilván mindenki előrerohant, mintha nem lenne holnap, ezzel persze lehetetlenné téve egy normális tiszta fotó elkattintását. Részünkről az volt a taktika hogy igyekeztünk utoljára visszaszállni a buszra.

Ezen az apronon kb. ennyit sikerült összehozni!







Egy kis kreatívkodásra is volt idő...



Miután az itt álló gépeket többé kevésbé kivégeztük indultunk tovább a nagy hangárokhoz egész pontosan ide!

Itt szerencsére sikerült kicsit egyben tartani a csoportot így a túra egyik legnagyobb fogásáról relatíve egyszerűen tudtunk tiszta képet lőni.



A Dél-Koreai légitársaság kb. márciusban csődölt be, és egyébként sem volt túl sok gépük, így ez a madárka az eredeti festésével kimondottan ritkaságnak számít! Azóta talán már túl is van egy nagyobb check-en és lehet hogy újra is festették.

Visszaszálltunk a buszra és tovább gurultunk a hangár mögé hogy jó alaposan körbejárjuk az ott tárolt Hellenic Imperial B742-est. Bár a gép már évek óta nem aktív, mégis tök jó élmény volt ennyire közelről megcsodálni. A320-as vagy B737-es alatt már voltam, láttam közelről futóművet meg hajtóművet is, de 747-eshez még sosem kerültem ilyen közelségbe.



A kötelező fotózkodás után megcsináltuk a tiszta fotót a gépről is és mentünk tovább a terminál másik végébe hogy megejtsük a tervezett technikai szünetet, ahol pisi, kaki, cigi, miegymás mellett mindenki kapott egy szabadon választott szendvicset és egy fél literes üdítőt a dolgozói kantinban. Mindez még mindig benne volt a kifizetett 15 €-ban!!!

A szünet után újra buszra szálltunk hogy behúzzuk a reptéren tárolt B732-est is illetve gurulók fotózása volt a cél a híd másik oldaláról.





Addigra megcserélték a két pályát, már ami a fel- és leszállásokat illeti, így megint felszálláshoz induló gurulókat fotóztunk egy kis ideig, de ezeket majd legközelebb!

[Bal]

Jó kis sorozat!

[habigyuri]

Folytatva a sztorit onnan ahol múltkor abba maradt... Még mindig a gurulós hely ami annyira nem volt érdek feszítő sajnos. Egyfelől túl közel is voltunk, másrészt pedig az Olympic flotta és még néhány gép, pont a másik oldalról jött ami eddigre már ellenfényes volt, szóval annyira nem voltunk oda a helyért...

Megcsodálhattuk a legújabb fejlesztésű Air-buszt, amit az alábbi exklúzív hangulatfotón, csakis a Traveler Circle olvasói láthatnak!!!



Két gép között készítettünk itt is egy csoportképet, majd egyre türelmetlenebbül figyeltük a radart, mert a túra végére az érkező forgalom tűnt érdekesebbnek.



Szerencsére a szervezők teljesen rugalmasak voltak és megígérték hogy hamarosan átmegyünk leszállózni.

Addig még lőttünk néhány gurulót meg hangulatképet!



Személy szerint ez a Volotea lett a túra kedvenc képe. Egyrészt az ilyen szöget is nagyon szeretem, és a típus is nagy kedvenc lett a túra alatt.











Ezzel az utolsó képpel végleg búcsút intettünk ennek a fotópozíciónak és átgurultunk a fapados terminál végébe leszállózni.
Folyt. köv.

[RimoRoli]

Tenyleg jo szogbol lettek elkapva ezek a gurulok!

[habigyuri]

Folytatás helyett hoztam még pár kockát az előző helyekről mára!

Ő például azért volt érdekes mert landolás után 1 órát állt egy gurulón kb. 200 méterre a csápjától. Bár volt még vagy 5 szabad, de neki pont azt kellett megvárni amin a másik American is állt, és szerencsétlen konkrétan megvárta mire az elmegy... Nem mondom hogy értem, de az utasok helyében biztosan elég morcos lettem volna!










Folyt. köv. legközelebb, most már tényleg az utolsó fotópozícióból!

[habigyuri]

Ott tartottunk hogy a gurulós helyről tovább indultunk leszállózni, hiszen a radaron két A340-es is ATH felé tartott. Az egyik a Hyfly gépe volt amire azért lehetett számítani, míg a másik a Swiss járataként érkezett. Ez számomra mindenképpen kellemes meglepetés volt, de lehet hogy csak nem figyeltem eléggé a menetrendet.
Lényeg hogy a kissé unalmas gurulós helyről mindenki inkább szeretett volna átmenni leszállózni, amit a szervezők készségesen teljesítettek így átvittek minket a fapados terminál végében lévő lépcsőre.

Itt 03R érkezőket lehetett fotózni illetve a felszálláshoz gurulókat, egy kimondottan jó kis szögből.





















Ahogy ment le a nap úgy lettek egyre jobbak a fények is, ráadásul az egész napos erős szél is dobálta a gépeket, esélyt adva pár látványosabb fotóra.
Miután megjött a Swiss, még volt kb. fél óra a másik A340 érkezéséig, de ezeket a fotókat majd legközelebb ahogy haladok a szerkesztéssel.

[habigyuri]

Részemről elérkeztünk a beszámoló utolsó repülős bejegyzéséhez, de ha van rá igény akkor szívesen folytatom egy kis Athéni élménybeszámolóval. Röhögésben szerencsére nem volt hiány ezzel a társasággal.

A Swiss 340-es után már kimondottan kellemesre fordultak a fények, főleg a gurulókra, és még mindig aránylag magasan voltunk a gépekhez képest úgyhogy a következő highlight-ig még sikerült pár szép fotót lőni.





Róluk akkor még nem sejtettük hogy mára már lehúzzák a rolót.









Sikerült még egy búcsú képet lőni a kedvenc Volotea 717-esünkről is amit előző nap megreptettünk.



Ekkorra már igen jó fények lettek!



Míg végül befutott a Hifly is ami legnagyobb szerencsénkre külső állóhelyet kapott ezért még egyszer elgurult előttünk, hibátlan szögből kapva a késő délutáni lágy napfényt!



Egy ember kivételével elégedetten szálltunk fel a buszra... Ő nem tudom hogy elégedett volt e de valamit még muszáj volt megvárnia. Na kettőt találhattok ki volt az! Itt egy kis segítség... Legalább sikerült megörökíteni a fotópozíciót is!



A bejutáshoz hasonlóan kijutni sem ment gyorsan, bár ez esetben nem a komótos görögökön múlott a dolog, hanem egy kis srácon, aki a csoporttal tartott fotózni. Történt ugyanis hogy bármennyire is keresték a visitor kártyáját, azt bizony valahol elhagyta odabent, így ő és a hozzátartozója már nem velünk hagyta el a repteret, hanem volt még egy kis kitérője a security-nél. Azok után hogy az összes static gépbe megpróbált belemászni - többnyire sikerrel - mert mindig elsőként szállt le a buszól és mindig előre szaladt, minden jót kívántunk neki, de minimum egy testüreg vizsgálatot szárazon, az egész napi sérelmekért cserébe. Az egész procedúra mire leszállították a srácot és a kísérőjét, kb fél óra volt ami lehetetlenül soknak tűnt.

Szerencsére tartalmas és hosszú túra volt, 7:30-kor volt gyülekező és kb 17:30-kor indultunk el kifelé, előző napra sem jutott sok pihenés és a folyamatos viharos szél (erről van nekem is videóm, de megadnám a lehetőséget Seres Petinek hogy ő dobjon fel valamit ) is kiszívott minket... szóval eléggé elfáradtunk a végére. Persze pihenésről szó sem lehetett mert estére beterveztünk egy kis evés ivás városnézést.

Összességében a túra maximálisan ajánlott kategória. A 15 eurós ár csak jelképes, a szervezők amennyire lehetett minden kérésünket teljesítették, rugalmasak voltak. A fotópozíciók jók, sosem volt ellenfény. A szeptemberi időpontban is meglehetősen jó az idő és kicsi az esély esőre. A forgalom elfogadható, BUD-hoz képest változatos, de hasonlóan a többi európai bázis reptérhez, a helyi erőt - jelen esetben az Aegean-t - kb. fél óra után lehet megunni végérvényesen. A kijutás sem vészes, Wizz és Ryan is repüli közvetlenül így akár pontokból is behúzható. Időben foglalva irányonként egy 10-esből meg lehet úszni. A Volotea BRI-ATH amúgy szintén ajánlott, kimondottan baráti árakkal. 26 euró volt az alap jegyár + a néhány euró a "flex" amiben benne volt az ülőhely is. Összességében kb. 11.000 Ft volt a 717-es élményrepülés.

Ha valaki azon törné a fejét hogy jövőre jelentkezik, azt csak biztatni tudom!!!

[Kerekesa]

Engem meggyőzött, ha jövőre szerveztek, én mennék. Szóljatok!

[habigyuri]

...és bár senkinek nem tűnt fel, de egy lényeges kép kimaradt a beszámolóból. Természetesen a festett Aegean-t is sikerült behúzni, csak míg a délelőtti szétpezsgett a távolabbi gurulón, addig a délutánira már igazán nem lehetett panasz.

[Bal]

Köszi, jó volt!