Sílécet fel, idén bevesszük a legjobb síparadicsomokat!

Igaz, hogy még csak november közepe van, de az idei síszezon hivatalosan már elkezdődött! Úgyhogy síbakancsot fel, felfedezésre várnak a síparadicsomok!

Alig várod, hogy jöjjön a tél? A többiek mind arról panaszkodnak, hogy jön a hideg, de te valósággal odavagy, hogy végre ideérjen? Alig tudsz választani a sok 2000-es hegy közül? Akkor te vérbeli síelő vagy. Most mutatok néhány pályát, amit érdemes kipróbálni az idei szezonban, ha eddig még nem tetted volna! Garantáltan életre szóló élmény lesz! Ha pedig kezdő vagy, ne aggódj, olyan pályáról is olvashatsz, ami kis túlzásokkal nem derékszögben lejt.  Viszont néhány tanács kezdőként tuti jól jön, azokat ITT megtalálod.

Akkor csapjunk is a sílécek közé, irány a lejtő!

Az első állomás a szlovák területen lévő Donovaly, ami Pesttől mindössze 3 órára van. Ajánlom kezdő sízőknek, illetve azoknak, akik csak egy napot akarnak síelni. Ezt azért is jó észben tartani, mivel így akár több spontán sínapot is tarthatunk, és még a szállásért sem kell fizetni. A földrajzi elhelyezkedése miatt itt mindig esik friss hó, ha pedig nem, hóágyúkkal segítenek rá. A pályarendszer 11 km hosszú: van egy kisebb és egy nagyobb pálya is, így ahogy már említettem, kezdőknek is tökéletes ismerkedni a léccel és a felvonókkal is, a haladóknak és profiknak pedig a nagy pálya nyújt megfelelő lehetőséget az izgalmakra. A siratófalat például csak a bátrabbak vállalják be. Itt decembertől áprilisig tudunk síelni.

Következő állomásunk a festői Lienz. Lienz Ausztriában található a Grossglockner 3798 méter magas hegy lábánál, ami egyébként Ausztria legmagasabb hegye. Nyáron kedvelt célpont a hegymászók körében, télen azonban átveszik az uralmat a síelők. Ez a régió több óriási pályarendszerből áll, 4-5 nap kell, hogy minden pályát végigjárjunk. A túrát a következőképpen érdemes csinálni:

Mivel Lienz a központ és rengeteg szálláslehetőséggel szolgál, ezt nevezném ki bázisnak. A város mellett közvetlen van egy sípálya, a Zettersfeld. A mottójuk egyébként, hogy Ski and the City!, utalva arra, milyen közel vannak egymáshoz, akár pályaszállásokat is találunk. Mellette van a Hochstein nevezetű pálya, ami egybe van kötve a Zettersfelddel, vagyis egyik pályáról át lehet síelni a másikra. A két pálya tökéletes kezdő síelőknek a gyakorlásra, de másnak is tud újat adni, mindenképpen érdemes kipróbálni. A nap végén, ahogy leállnak a libegők és már a csak a hütték vannak nyitva, jó kis bulik szoktak kerekedni, szól a zene és tele van fiatalokkal. Nincs is jobb, mint egy átsíelt nap után bulizni egy jót 2000 méter fölötti magasságban.

A Lienztől nem messze fekvő Sillian nagyon felkapott a síelők körében, ugyanis különleges és nagyon jó minőségű pályarendszere van. Kabinos felvonó visz fel a hegyre, ott azonban kitárul a világ, és megannyi pálya terül el a lábaink előtt. A sípályák hosszúak, változatosak, akad könnyebb, nehezebb, cselesebb és izgalmasabb is, mindenki megtalálja a neki valót. A bevállalósabbaknak erdei utak is szolgálnak némi extázissal. Mivel nagy pályarendszerről és széles pályákról van szó, így az sem zavaró, ha sokan vannak, ugyanis nagyon jól eloszlik a tömeg, esetleg a felvonónál feltorlódó soroknál kell egy kicsit várnunk. A kedves kis hütték pedig várják a megfáradt síelőket egy jó kis forrócsokira vagy a jól megérdemelt Wiener Schnitzelre. Ezt a pályát ajánlom mindenkinek, ugyanis nem csak a szuper síélmény garantált, de a hangulat is magával ragadó, főleg napsütésben. És mivel magasan vagyunk, teljesen el vagyunk zárva a civilizációtól, teljes nyugalom van, teljes harmónia uralkodik a hegyen.

A következő, és egyben kedvenc helyem a Matrei központtal rendelkező síparadicsom. Ez már kicsit messzebb van Lienztől, de ide kötelező eljönni! Matrei Cimaross lábánál fekszik, sípályái mind a hatalmas hegyre vezetnek fel. És itt már nem csak óriási pályarendszerről beszélünk, hanem óriási magasságokról is! A kilátás így csodálatos. Ha tiszta az idő, a környező hegyek végeláthatatlan sora tárul elénk, mindenhol a csipkézett hegyláncok húzódnak. Olyan, mintha már egy másik világban lennénk, teljesen elszakadva a földi léttől. Valahogy így nézhet ki egy símennyország. De visszatérve a pályákra: hosszuk, minőségük, változatossága kiváló, mindenki megtalálja a neki megfelelő pályát. Itt is vannak erdei utak, ugratók, buckák, ahol a haladók és profik próbálják még jobban tökéletesíteni a technikát, de akadnak gyerek pályák is. Ennek a pályának a különlegessége, hogy felmegyünk az egyik hegyre, ahonnan egy völgybe tudunk lesíelni. Onnan fel lehet menni egy másikra, majd átsíelni annak a hegynek a túloldalára, Kalsba, ahol megint csak egy kisebb síparadicsomban találjuk magunkat. Ez a Matrei-Kals síbirodalom, a Glossglockner Resort elképesztően szuper, de jó sok időt is ölel föl, míg a hegyek között átsíelünk. Egy ilyen túrára mindenképpen csak tapasztaltabbak induljanak el. Ez összesen 41.6 km hosszú! Elképesztő távokról beszélünk. Az egész Lienz környék pedig 117 km. Azt hiszem, itt nem tud unatkozni az ember. Ez a síelők álma.

Az utolsó állomás pedig a barátságos Sappada, Olaszország szívében. Sappada sípályáiról híres, ugyanis mindamellett, hogy megtalálható minden pályatípus, a piros, kék és fekete pálya, a gyerekeknek külön síbirodalmat hoztak létre, ahol játékosan megtanulnak síelni, vagy csak gyakorolják az addigi tudást. Sappadára így főként a családok járnak, de a családok mellett feltűnnek kemény sportolók is, ha nem is a sípálya miatt, de annál inkább a sífutópálya miatt. Ugyanis Sappadán egy több, mint 40 km hosszú sífutópálya van fektetett nyomokkal! Aki valaha próbálta előre lefektetett nyomok nélkül a sífutást, az tudja, micsoda áldást és profi pályát jelent ez így. Itt tehát gyerek, felnőtt egyaránt csodásan tud szórakozni. Emellett a kis falut átjárja az igazi olasz életérzés, hihetetlen hangulata van éjjel-nappal egyaránt. A síelések között tudunk lazítani egy kicsit az olaszokkal, akiknek ez a vérükben van, miközben napozunk a hütte teraszán. És ez nem túlzás, ez tényleg így van.

A három pálya bemutatásával remélem kedvet hoztam azoknak, akik még nem próbálták, akik pedig imádják ezt a csodás sportot, azoknak pedig új felfedezésre váró pályarendszereket.

Semmivel sem összehasonlítható az az érzés, amikor száguldasz lefelé a dombon, süvít a füledbe a szél, az arcodat nem érzed a hidegben, még a könnyed is kicsordul a menetszéltől, a gondolataidat rég elhagytad már, a környezeted is csak színfoltok egyvelege, a puha hó nyikorog a léced alatt…..és szabad vagy.