Hétvégi adrenalinbomba, vagyis rafting a Salzán

A rafting az egyik legizgalmasabb sport a világon, biztos, hogy sokatok bakancslistáján szerepel, mivel olyan lehetőségeket kínál, amelyeket más utazás nem. Kalandra fel!

A rafting, vagyis vadvízi evezés az extrém sportok táborát erősíti, hihetetlen izgalmakat és váratlan fordulatokat rejt magában. Furcsa érzés, de egyszerre fél az ember, olykor retteg, és elképesztő boldog is egyben, hogy részt vehet egy ilyenen. Egyszerűen olyan adrenalin löketet kapunk, ha beszállunk a hajóba, amit máshol még nem tapasztaltunk.

A Salza folyó völgye Ausztria északi részén helyezkedik el. A folyó 82 km hosszú, de ebből csak 35-40 km evezhető, és ez is függ a vízállástól. A vadvízi evezésre legalkalmasabb időszak – legyen szó bármelyik vadvízi folyóról – a május október közötti időszak. Májusban és ősszel a vízállás megnő, tehát aki elég bátor és nem fél a hidegtől sem, annak ezt az időt ajánlom a leginkább. A hegyi folyók körülbelül 7-10 fok között mozognak. Azonban aki inkább a meleget szereti illetve a biztonságosabb vizet, annak tökéletes a nyári három hónap.

A folyó felső szakasza csak nagy vízállásnál evezhető, ami olyan 200-250 cm. A Salza közepes nehézségűnek mondható, úgyhogy alkalmas az első rafting élmény helyszínére és gyakorlásra is, valamint magas vízállásnál durvább evezésre is.

A Salzán nincsenek elzárt zúgók, az egész folyóvölgy jól belátható és az akadályok is könnyen észlelhetőek, nem úgy, mint például a Socán Szlovéniában. Azonban itt is van legalább két szakasz, amit érdemes evezés előtt a partról felmérni, ugyanis időközönként változik a folyómeder, az akadályok, és más-más vízállásnál más-más útvonal a legegyszerűbb az evezés szempontjából.

Raftingra kétféleképpen kerülhet sor: vagy szlalom hajóban evezünk egyedül, vagy pedig két-, hat-, nyolc- vagy tizenkettes gumicsónakban. A kezdőknek először mindenképp a gumicsónakot ajánlom, hogy egyáltalán szokják a vizet, az evezést és egyáltalán az egész helyzetet. Nem beszélve arról, hogy ha bármi probléma vagy akadály merülne fel, a nagy gumiraftok könnyebben átverekedik magukat ezeken, biztonságosabbak, ráadásul ha többen megyünk, jobban is érezzük magunkat. Gondolok itt nem csak a zúgókra, amik alapvetően magukban is elég durvák lehetnek, de a rejtett szifonok, az örvények, az áramlatok, a sziklákhoz odahúzó erők mind-mind veszélyes akadályok, amikhez hozzá kell szokni, meg kell tanulni ezeknek felismerését és megoldását. Ahhoz, hogy valaki egyedül, szlalom hajóban, félelem nélkül tudjon itt lemenni, sok évnyi evezés és tapasztalat kell. 

Elképesztő energiákat szabadít fel egy ilyen evezés. Brutálisan gyorsan történnek az események, ha beindul a folyó és jönnek a zúgók. Nincs sok idő gondolkodni, gyorsan kell mérlegelni a helyzetet. A folyó egyik szakaszán van lehetőségünk leugrani egy 4-5 méter magas szikláról. Nagy bátorság kell leugrani és becsapódni a jéghideg vízbe. Arra viszont figyeljünk, hogyha leugrottunk gyorsan ki kell úszni a partra, mert nagyon gyors a sodrás.

Wildalpen a rafting mellett a vízeséséről híres. A palfaui-vízesés az Eisenwurzen Nemzeti Park egyik legnépszerűbb látványossága. A vízeséshez vezető túra a Salza partról indul: függőhidakkal, lépcsőkkel és öt bámulatosan látványos vízeséssel teszi felejthetetlenné az élményt. Élvezhetjük a tiszta, párás levegőt, néhány helyen be tudunk állni a vízfüggöny alá. A túra végén lélegzetelállító panoráma tárul elénk a folyóra és a környező óriási hegyekre. A túra körülbelül 2-2,5 óra alatt teljesíthető.

 

Ha megszereted a raftingot, akkor egy soha véget nem érő szerelem kezdődik. Semmi nem tudja visszaadni azt az érzést, ami rafting közben átjárja az embert. Nem lehet elmagyarázni, ezt átélni kell.