Balkan Circle – utazz a Balkánba #2: A vidéki Albánia

Balkán utazási ajánlónk következő részében a fővárostól távolabb, északi és déli irányba indulunk el. Észak felé Shkodra városát érdemes meglátogatni, Tiranától délre pedig a Berat-Gjirokastra-Saranda útvonalat ajánlott választani.

A Balkan Circle első részében a fővárost Tiranát és az onnan 35 km-re, az Adria partján fekvő Durres városát mutattuk be. Az erről készült összefoglalót itt lehet elolvasni.

Shkodra

Tiranától 90 km-re északra, a montenegrói határ közelében fekszik Shkodra városa. A fővárostól egy és háromnegyed óra alatt, míg a határ túloldaláról Podgoricából bő egy óra alatt érjük el a várost az SH1-es úton.

Shkodra az ország ötödik legnépesebb, és egyben egyike az ország legjellegzetesebb történelmi városainak. A település mellett található a környék egyik legrégebbi építménye, a Rozafa kastély. Az épületből megmaradt romok a Buna és Drin folyók partján egy 130 méter magas dobon nyújtanak csodás látványt az erre látogatóknak. A manapság archeológiai parkként őrzött vár és környéke a történelem folyamán számos ütközetnek, többek között az 1478-1479-es albán-oszmán csatának is helyszíne volt. A környék további látványosságai a domb lábánál található 1773-ban épült mára már működésen kívüli Buşatlı Mehmet Pasha mecset (Ólom-mecset) és a 18. századi bazár. 

Mivel az albán lakosság több mint fele muszlim vallású, ezért Tiranához és Durreshez hasonlóan Shkodrában is számos iszlám imahely található. Leghíresebb közülük a városközpontban álló Ebu Beker mecset, mely a térség fejlődésében is fontos szerepet játszott, hiszen az impozáns istenház számos iszlám tudóst és teológust vonzott a városba. Az országban emellett a katolikus és ortodox vallás is jelen van, így a nagyobb településeken ezen vallások templomai is megtalálhatóak, például a katolikus Szent István Katedrális vagy a Shkodrai Ortodox Katedrális.

Berat

Amennyiben itt tartózkodásunk során időnk engedi, feltétlenül érdemes elindulni Albánia déli része felé. Tiranából körülbelül 2 óra autózással érünk el az egyik világörökségi helyszínre, Beratba. A fővárosból legegyszerűbben személyautóval, illetve busszal juthatunk el az “ezerablakos városba”. Az autó bérlés azért is kézenfekvő megoldás, hiszen így kötöttségek nélkül tölthetünk el 1-1 napot Dél-Albániában a Berat-Gjirokastra-Vlora-Saranda vonalon. Az utak állapota a hiedelmekkel ellentétben közel sem olyan rossz és járhatatlan. Néhány szakasztól eltekintve kulturált módon autózhatjuk körbe az ország fontosabb városait.

A festői Berat Albánia egyik legősibb települése, amely az Osum folyó jobb partján, a mészkősziklákba vájt völgyszorosban épült fel. A 36.000 lakosú kisváros egy nap alatt gyalog bőven körbejárható, de amennyiben az utazás során magával ragad az ősi település atmoszférája, akkor a város régi részén számos jó árú és hangulatos szálláshelyet találunk.

Az itt élők és a turisták szerencséjére a kommunizmus idejében történő urbanizációs fejlesztések a múzeumvárosi státuszú Berat történelmi városnegyedeit és építészeti emlékeit megkímélték, így mára az ország egyik legvonzóbb turisztikai célpontjává nőtte ki magát. A város négy főbb részből: a régi Mangalem és Gorica negyedből, a modern negyedből és a hegy tetején lévő várnegyedből áll. A település érdekessége, hogy mind a négy városrészt, beleérte a várnegyedet is állandó lakosok lakják.

Mangalem negyed a vár alatt található, az itt épült házaknak köszönhetően kapta Berat az ezerablakos város elnevezést. A sok fehér ház a rengeteg ablakkal különleges hangulatot kölcsönöz a helynek. Az ország vallási megosztottsága Beratban is jelen van. A muszlim lakosság leginkább Mangalemben lakik, így főleg a város ezen részén találkozhatunk mecsetekkel. A másik régi városrész, Gorica az Osum folyó túlpartján található. Főleg a szűk, kanyargós utcák miatt érdemes erre látogatni.

A modern városrész Beratnak egy kevésbé érdekes része. Elsősorban a helyi ipar következtében jött létre. A térség jelentős mezőgazdasági termelő vidék, főbb bevételét a füge és az olíva termesztés adja. Az ipari részeken kívül leginkább az egyházi épületek megtekintése miatt érdemes betérni ebbe a negyedbe.

Gjirokastra

Berattól 100 kilométerre délre fekszik Gjirokastra. A település szűk, macskaköves utcákkal átszőtt óvárosát 2005-ben vették fel az UNESCO világörökségi listájára. Gjirokastrara a palakővel fedett boltíves kőházainak, kanyargós, macskaköves utcáinak köszönhetően ráragadt a “Kő Városa” kifejezés is.

A város egyik leghíresebb szülöttje a volt albán diktátor, a munkáspárt korábbi főtitkára Enver Hoxha. Szülőházában korábban felszabadító harci múzeum, ma néprajzi múzeum található. A város fölé magasodik a Gjirokastra erőd, mely a történelem folyamán a körzet egyik legfontosabb stratégiai pontjaként szolgált, hiszen a magaslatról tökéletesen belátható a hegyek között folyó Drino völgye. A várban jelenleg fegyvermúzeum is működik és többek között az 1957-ben lelőtt amerikai Lockhead T–33-as vadászgép is itt került kiállításra. A város másik látványossága a 17. században épült oszmán bazár, melyet az 1872-es tűzvész következtében újraépítettek és máig védettség alatt áll.

Saranda

Gjirokastrától 25 kilométerre délre, a Jón-tenger partján található Saranda városa. A település már az ókorban is fontos kikötőként szolgált a régióban, mára pedig az ország négy kikötőjének a legdélebbike. Egyre növekvő népszerűségét a folyamatosan fejlődő turizmusának, tengerpartjának köszönheti, azonban a vízparton kívül is bőven akadnak látnivalók környéken.

Itt találhatóak Albánia egyetlen ismert ókori zsinagógájának mozaikpadlós romjai, továbbá ókori Buthróton romvárosa, amely szintén világörökség része. Sarandától 13 kilométerre található Phoiniké romvárosa, melyet az ókorban a mai sarandai kikötő szolgált ki. Érdemes még ellátogatni a 25 kilométerre található különleges természeti jelenséghez, a Kék szem forrásmedencéhez is, melynek vize több mint 50 méter mélyről tör a felszínre. A várostól délre fekszik Ksamil üdülőfalu, amely az utóbbi időkben az Albán Riviéra egyik legnépszerűbb turisztikai célpontjává vált, köszönhetően a kedvező árainak, aranyhomokos partjának és kristálytiszta tengervizének. A városba nem csupán albán kirándulásunk alkalmával juthatunk el, hiszen Görögországból, Korfu szigetéről napi kompjárat közlekedik Sarandába.

Bár a központ a fent említett albán településekkel ellentétben nem rendelkezik sok történelmi látványossággal, ellenben számtalan hangulatos étterem, bár és kávézó várja a tengerparton vakációzó turistákat.

 

BORÍTÓKÉP:VÉKONY TAMÁS
EGYÉB FOTÓK:WIKIMEDIA