A közép-kelet-európai repülőterek között magas presztízzsel jár egy-egy hosszútávú járat kiszolgálása, főként ha az adott járat menetrendszerűen közlekedik és nem csupán szezonális jelleggel. Mivel a térségünkből Prága és Varsó jóval a versenyfutás előtt jár és Budapest is elindult a fejlődés útján, ezért a középpontban a balkáni városokat érdemes megemlíteni. Az elmúlt hetekben számos pletyka és üres közlemény járta át a szakmai sajtót új hosszútávú járatok indításáról, így ezeket szedtük össze, elemzve a jelen és a közeli jövő helyzetét.
Belgrád, a Balkán éllovasa
A volt jugoszláv országok légikikötői közül elsődlegesen Belgrádot kell megemlíteni. A szerb főváros légikapuja a 2013-ban megújult Air Serbia bázisa, mely légitársaság az elmúlt 3 évben rendkívül sokat tett hozzá Belgrád felvirágoztatásáért. Elődje, a Jat Airways egy nagymúltú vállalatból csődközelbe került és sem a légifuvarozó, sem a bázisrepülőtere nem tett hozzá sokat a régió kereskedelmi repüléséhez. Az arab felvásárlást és a radikális megújulást követően azonban a Balkán fő elosztóbázisává formálta Belgrádot az Air Serbia, remek ár-érték arányt és széles útvonalhálózatot kínálva. Idén júniusban pedig elindította első tengerentúli járatát is New York JFK-re, ezzel restaurálta a 2004-ben bezárt útvonalat.
Az első USA-beli járat hetente ötször közlekedik a két város között az Air Serbia bérelt Airbus A330-as repülőgépével. A téli menetrend során azonban heti háromra csökken a transzatlanti járatok gyakorisága, egészen a nyári szezon kezdetéig. Mindeközben a légitársaság újabb hosszútávú útvonal indítását fontolgatja és a szeptemberi hírek szerint nem is áll oly távol a Belgrád-Peking járat indulása, amelyre azonban nem csupán az Air Serbia pályázik – ahogyan azt a balkáni térség légiközlekedésével foglalkozó EX-YU Aviation szakportál jelentette. A belgrádi kínai nagykövet legfrissebb nyilatkozata szerint több kínai légifuvarozó is érdeklődik egy 2017-es járatnyitás iránt.
Erre elviekben nem is kell olyan sokat várnunk, hiszen novemberben Rigában találkoznak a kínai és a közép-kelet-európai vezetők, amelyen a szerb és a kínai fél formálisan is aláírja a két ország közötti vízummentességet. Ennek keretében mindkét ország állampolgárai 30 napig tartózkodhatnak az adott országban vízumkötelezettség nélkül. Ezen lépés jelentőségét az is mutatja, hogy Szerbia első európai államként kínál vízummentes beutazást Kína állampolgárai számára – ha nem vesszük figyelembe San Marino vízumpolitikáját.
A balkáni szakportál tudósítása szerint az Air China, a Hainan Airlines, a China Eastern Airlines és a China Southern Airlines is folytat tárgyalásokat a szerb járatnyitásról, azonban egyelőre homály fedi az egyes kínai légivállalatok valódi esélyét a balkáni megjelenésre. Ugyancsak kérdéses, hogy várható-e a szerb nemzeti légitársaság és egy kínai vállalat párhuzamos nyitása vagy esetleg csupán egy szereplős lesz a Belgrád-Peking útvonal. A járatok szükségességét többek között a 2015-ös évben regisztrált közel 15 000 kínai turistával igazolják, azonban érdemes megjegyezni, hogy Magyarországon a tavalyi évben több mint 100 000 turista érkezett a távol-keleti államból, ám a Malév csődje miatt bezárt Peking-Budapest útvonal újraindítására idén májusig kellett várni.
Belgrád esetében a legfrissebb hírek szerint a japán All Nippon Airways (ANA) is bejelentkezett, mely fontolóra veszi egy közvetlen légi összeköttetés létrehozását Japán és Szerbia között. Ez természetesen még nem jelent nagy eredményt, ugyanis a térségünkben számos repülőtér fogad szezonális jelleggel egy vagy több távol-keleti charter járatot Tokióból vagy Szöulból.
Vágynak az amerikai járatra a balkáni repülőterek – ahogyan Budapest is, ám ez egyelőre nem több szép álomnál
Visszatérve az Atlanti-óceán nyugati partjára és a – számos kelet-európai repülőtér által hőn áhított – New York-i járatra, a balkáni régióból Zágráb és a koszovói Pristina is felmerült, mint potenciális kiszolgálói egy transzatlanti útvonalnak. Ezen belül is a horvát főváros tekinthető jelenleg közel egy New York-i járathoz, bár csupán szezonális jelleggel. Sajtóhírek szerint egy európai légifuvarozóval folytatnak tárgyalásokat egy közvetlen légi összeköttetés létrehozásáról, amely állami szinten is támogatást élvez, ugyanis a washingtoni horvát nagykövetség is részt vesz a lobbitevékenységben.
Koszovó fővárosának repülőtere a jelenlegi információk alapján semmilyen módon nem áll közel az amerikai járatnyitáshoz. Ennek ellenére a Pristina légikikötő vezetőségének elmondása szerint azon dolgoznak, hogy eddig kiszolgálatlan útvonalakat indítsanak a koszovói légikapún keresztül, így New York is a fő kiszolgálatlan desztinációk közé tartozik. Ez a fajta nyilatkozat nem hordoz magával konkrétumokat, ugyanis Ferihegy esetében is számtalanszor hallhattuk már a Budapes Airport részéről ehhez hasonló közleményeket. Figyelembe véve azt a tényt, hogy a Budapest-New York útvonal újraindulásáról szakmai berkeken belül is kevés pletyka hallható, biztosra vehető, hogy a 2008-ban függetlenedett ország fővárosa sem jut hamar hozzá a transzatlani járatnyitás lehetőségéhez.
A budapesti vonatkozásra egy mondat erejéig érdemes visszatérni még, ugyanis egy októberi hír szerint a Skyscanner repülőjegykereső portál statisztikái szerint a Budapest-New York útvonalra indított keresés az összesített eredmények között az ötödik helyet szerezte meg, közel 330 ezer kereséssel. Habár a keresés még nem jelent abszolút igényt is a foglalásra, ám ez a számadat igen jelentősnek tűnik a balkáni repülőterek kapcsán felmerült utasigénnyel összevetve. Éppen ezért is lenne meglepő, ha egy újabb balkáni város nyerne közvetlen légi összeköttetést az amerikai várossal.
Facebook
Twitter
Instagram
YouTube
RSS