Balkáni állapotok: Hiányos légi összeköttetés Budapest és a Balkán között

A Malév 2012-es csődje óta a Liszt Ferenc repülőtér balkáni térségbe irányuló járatai drasztikusan megfogyatkoztak, mi több, egy időre közvetlen légi összeköttetés nélkül maradtak az ex-Jugoszláv országok Budapestről. Ez aztán tavaly megváltozott az Air Serbia és a Belavia belgrádi járatának elindulásával, azonban a helyzet a mai napig nem javult jelentősen.

Nemhogy nem javult, de a közeljövőben tovább romlik, hiszen október 25-ével búcsút inthetünk az Air Serbia Belgrád-Budapest járatának, amelyet alacsony érdeklődésre való hivatkozással függeszt fel a légitársaság, egyelőre határozatlan ideig. A magyar utazóközönségnek ez nagy veszteség lehet, hiszen a délkelet-európai térségbe kedvezőbb ár-érték aránnyal kínált jegyeket a két éve megújult szerb nemzeti légifuvarozó, többek közt Tirana, Szarajevó, Szkopje, Podgorica, Szófia irányába is, belgrádi átszállással.

A legfrissebb hírek szerint 2016 márciusától még nagyobb mértékben válhat a balkáni légiközlekedés központjává Belgrád, hiszen a régióban egyetlen városként közvetlen New York -i járat indulhat az Air Serbia színeiben. Amennyiben a következő nyári menetrend keretében sem indítják újra a budapesti útvonalukat, úgy a magyar utazóközönség egy újabb lehetőségtől esik el.

Ami a Budapest-Balkán kapcsolatot illeti, Jost Lammers, a Budapest Airport vezérigazgatója, egy pár héttel ezelőtt az MTI-nek adott interjúban elmondta, hogy a balkáni piac jelentős potenciállal rendelkezik, azonnban a közvetlen járatok létrehozására szükséges egy kisebb kapacitású, regionális repülőgépekkel üzemelő légitársaság megjelenésére. A térség azonban e tekintetben nem áll a helyzet magaslatán, a bosnyák B&H Airlines nyáron jelentett csődöt, a Montenegro Airlinest pénzügyi botrányok járják körül, míg Albánia és Macedónia légiközlekedési piaca nemzeti légitársaság nélkül működik.

Az EX-YU Aviation cikke szerint még a nyár folyamán Valon Saracini, macedón gazdasági miniszter elmondta, hogy tárgyalásokat folytattak egy esetleges Szkopje-Budapest közvetlen járatról, amelyet a Wizz Air üzemeltetne, valamint a legnagyobb magyar utazásszervező vállalattal is egyeztettek egy charter járatról. Azóta azonban nem láttunk előrelépést egyik oldalról sem. A légi összeköttetésnek nemcsak turisztikai, de szélesebb körű gazdasági előnye is lenne, hiszen Magyarország jelenleg az ötödik legnagyobb befektetési szereplő a balkáni országban. Megkérdeztük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot a járat helyzetével kapcsolatosan, azonban választ egyelőre nem kaptunk.

Budapest, a híd a Balkán és a nagyvilág között – múlt és idealista kép, esetleg reális jövő?

A helyzet javulására egyelőre nincsen perspektíva, hiszen hagyományos, regionális üzemben (is) működő légitársaság budapesti megjelenésére nem lehet számítani, a low-cost légifuvarozók balkáni terjeszkedése pedig nem tűnik oly ésszerűnek, amennyiben a rentábilisságot nézzük. Azonban a Wizz Air esetleges szkopjei járatnyitásával a sok tátongó űr közül egy betöltésre kerülhetne, mégha nem is ugyanabban a formában, ahogyan a Malév ott hagyta azt. Ezzel ugyanis az ún. point-to-point utasokat lehetne leginkább megcélozni, amely akár még sikeres is lehetne megfelelő számú járattal és nem utolsó sorban utassal.

Szófia, Tirana, Podgorica, Szarajevó budapesti közvetlen elérése egyelőre több mint hiú ábránd, mindaddig, ameddig egy, Budapestre elosztó bázisként tekintő légivállalat megjelenésére várunk. Ez azonban a mai helyzetet ismerve a távolabbi jövő halvány reménye. A Liszt Ferenc repülőtér fejlődik, idén már tízmilló utast is köszönthet, ami jóval felülmúlja a Malév-korszak bármely eredményét. Ez színtiszta bizonyíték a poszt-Malév kor okozta sikerre, de ez még tovább eszkalálódhat és Budapestet jelentősen versenyképessé teheti Varsó val és Prágával szemben.

Fotók: Budapest Airport, TAV Macedonia