Miről is szól a Volkswagen-botrány?

Az autós szaksajtó nagy izgalommal várta a 2015-ös Frankfurti Autószalont, amely számos világpremierrel nyitotta meg a kapuit szeptember 17-én. A sajtó az azt követő napokban számos tudósítás keretében igyekezett minden újdonságot bemutatni a közönségnek, remélve, hogy az autószalont követően egy kisebb “uborkaszezon” következhet, ám nem így történt: a múlt héten kitört a VW-botrány, amely azóta is munkát ad az újságíróknak, hiszen kérdések százai merülnek fel a történettel kapcsolatosan.

Miről szól a botrány, mi is áll a háttérben?

Nem sokkal a Frankfurti Autószalon rajtolása után, pontosan szeptember 19-én járta be futótűzként a világsajtót a hír, miszerint a nyugat-virginiai egyetem és az International Council on Clean Transportation (Tiszta Közlekedés Nemzetközi Tanácsa) által végzett vizsgálaton megbukott a Volkswagen-csoport kétliteres, négyhengeres dízelmotorja, amely a gyári adatoknál meglehetősen magasabb károsanyag-kibocsátást produkált. Az ügy érdekessége, hogy az elmúlt években a hivatalos szervek által végzett vizsgálatokon rendre kiemelkedően szerepeltek ezek az EA189 kódnév alatt futó erőforrások, így kezdett gyanússá válni a mostani kutatás eredménye.

Ezen a teszten fény derült arra, hogy az autógyártó az erőforrásokat egy olyan berendezéssel látta el, amely felismeri, ha nem közúti üzemben, hanem környezetvédelmi ellenőrzés céljából üzemel az autó, így az szabályozza, pontosabban fogalmazva, meghamisítja a károsanyag-kibocsátási adatokat. Így érhető el, hogy az emissziós eredmények olyan adatokat hoztak, amely néhány VW-csoportbeli típust is környezetvédelmi elismeréshez jutttatott, miközben a valódi kibocsátási eredmény akár a hamis érték negyvenszerese (!!!) is lehet.

Valóban ilyen komolyan kell venni a károsanyag-kibocsátást?

Természetesen! Jelen esetben a VW által végzett manipuláció arra világít rá, hogy normál üzemeltetési esetben az autók sem az amerikai, sem pedig az európai szabványok teljesítésére nem lenne képes, így az általunk is ismert Euro 5 és 6 szabályozás határértékeit is nehezen ütné meg. A különböző nitrogén-oxid gázok – amelynek kibocsátási adataival trükközött a német cég – az egészségre igencsak ártalmasak, amelyeknek a szmog kialakulásában is fontos szerepük lehet. Éppen ezért van szükség a szabályozásokra és ezek teljesítésére, hiszen a forgalmas területeken, legfőképpen sűrűn lakott régiókban szükséges a környezetszennyező járművek visszaszorítása a Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszer Egyesület szerint. Így amennyiben világossá válik, hogy az érintett járművek milyen mértékben múlják alul az európai szabályozást, úgy egy ilyen radikális lépés is felmerülhet.

Hány autót is érint a botrány és mely típusokról van szó?

A múlt heti hírek még “csupán” félmillió, az Egyesült Államokban értékesített motorról szóltak, azonban mostanra már világossá vált, hogy az EA189-es dízelmotorok több mint 11 millió értékesített autóban megtalálhatóak, így a botrány világméretűvé duzzadt az elmúlt napokban. A szóban forgó járművek 2009 és 2015 között kerültek legyártásra, az Egyesült Államokban eddig a következő típusokat érinti a botrány:

• 2009–2015 Audi A3 2.0L TDI
• 2009–2015 VW Beetle 2.0L TDI
• 2009–2015 VW Golf 2.0L TDI
• 2009–2015 VW Jetta 2.0L TDI
• 2012–2015 VW Passat 2.0L TDI

Az ügynek magyar vonatkozása is van, hiszen az EA189-es kódjelű erőforrások közül több mint 2,5 milliót Győrben, az Audi Hungária gyárában készítettek.

Mi várható most, mihez kezd a gyártó az érintett autókkal?

Mivel az Egyesült Államokban sokkal szigorúbb a gázolaj üzemű autókat érintő szabályozás, ezért a német autógyártónak igen költséges beavatkozást kell végezni, amelynek köszönhetően a károsanyag-kibocsátás az elvárt szintet tartja, miközben az autó teljesítménye nem csökken
kimagasló szinten. Azokon a piacokon, ahol a környezetvédelmi regulációk kevésbé szigorúak, ott egy vezérlőprogram cseréjével megoldható lehet a probléma, amellyel egyértelműen rosszabb eredményeket produkál majd a jármű, de várhatóan ez még a szabványok határértékén belül maradnak.

Mennyibe fog ez kerülni a Volskwagen-csoportnak?

Ha a márka presztízsértékét vesszük, rengetegbe. Egy ilyen mértékű, évek óta zajló átverést nem tud könnyen megúszni egy világméretű és vezető szerepű autóvállalat. Mindemellett az eddigi számítások alapján akár 18 milliárd dollár büntetésre is számíthat a Volkswagen az USA-ban, valamint számításba kell venni a visszahívás költségeit is. Hogy pénzügyi tekintetben mennyire viseli majd meg a vállalatot a botrány, azt egyelőre nem tudjuk, azonban az elmúlt évek eredményei alapján nem szűkölködik tartalékkal a VW, így a költségek finanszírozására bőven lesz elegendő keret.

Várható-e más autógyártók lebukása is, vajon csak a VW az egyetlen érintett?

Ez az a kérdés, amire egyelőre nem tudunk választ adni, de mindenképpen lázban tartja a szaksajtót. Abban biztosak lehetünk, hogy a VW bukásán felbuzdúlva a környezetvédelmi hatóságok további vizsgálatokat végeznek majd az autóipar egyes szereplőivel, további csalások után kutatva. Hogy más vállalatok is trükköztek-e a károsanyag-kibocsátási tesztekkel? Egyelőre biztosat nem tudunk mondani, de hónapok kérdése és okosabbak leszünk.

Mik a legfrissebb fejlemények a Volkswagen háza táján?

A tegnapi nappal lemondott a cég elnöke, Martin Winterkorn, aki elmondta, személyesen nem érzi érintettségét a botrányban, azonban mivel az ő vezetése alatt teljesedett ki a botrány, ezért kötelessége, hogy vállalja a felelősséget és benyújtsa lemondását a felügyelőbizottsághoz. Az is egyértelművé vált, hogy a vállalat korábbi vezetői is érintettek lehetnek a csalásban, így várható, hogy ezen személyek is a vádlottak padján ülhetnek egy esetleges bírósági tárgyalás alkalmával.

Fotó: Volkswagen